Június 02-június 22.
Tranzit Art Cafe
Budapest mindenkinek, minden életkorban mást és mást jelent. Mást télen, és mást nyáron. Mást jelent, amikor a mindennapjaidat éled benne és mást, ha csak időnként látogatsz el a sokak által szidott, általunk pedig szeretett városunkba. Budapest csodálatos, ha szerelmes vagy és szomorúan szép, amikor fáradtan vagy csalódottan sétálsz benne.
Nézhetjük a hibáit, nézhetjük a hátrányait, de nézzünk csak magunkba: melyikünk hibátlan? Mi magunk is törekszünk a fejlődésre, a javulásra, a szebb külsőre. Ez leginkább csak saját magunkon múlik, Budapest azonban csak akkor lehet szebb és jobb, ha mindannyian akarjuk és teszünk is érte.
A kiállítás apropója a tavaly novemberben indult “Mutasd meg a Te Budapested!” fotópályázat, melyre olyan remek fotók érkeztek tehetséges fiataloktól, amikből a legjobbakat Nektek is látnotok kell.
A kiállításhoz olyan helyszínt választottak a szervezők, ami közel áll az urbansnobhoz. A Tranzit Art Café vezetősége, és látogatói szíve szintén a városunkért dobog, ők is hisznek benne, hogy a dolgok tőlünk változnak. A kiállítást 2011 június 1-én 18 órakor Rajcsányi Gellért nyitja meg, aki fiatal újságíróként (Mandiner) foglalkozik kultúrával, kulturális eseményekkel Budapesten.
A megnyitón Kántor Katalin táncművész lép fel, aki fantasztikus lényével és művészetével felejthetetlenné teszi majd az esténket.
Az alkotók: Bankó Roland, Garam Gergő, Hujman Attila, Tarnóczi Jakab.
A kiállítást a Savix nyomda támogatja.
Nem igazán vagyok a beállított fotók híve. Ha megörökítek egy pillanatot akkor az legyen spontán, legyen szokatlan, amire aztán valóban emlékszik az ember. Egy kamerába vigyorgós, összeölelkezős, vízparton álldogálós képet simán félredobsz hónapok múlva, de egy éppen vízbe csobbanós, bikinileesős, síkítós felvétel még évek után is mosolyt csal az arcodra. Ha ötleteket szeretnétek gyűjteni, hogyan lehet egy kicsit változatosabban megközelíteni a fényképezés témakörét, mindenképp nézzétek meg a Fotógének kiállítást, ahol a Spiritusz Galéria fiatal fotóművészei és alkotásaik a mindennapi életből vett tárgyakat, tereket és személyiségeket különleges látószög, képméret, képminőség alkalmazásával, változó optikával, élességgel meglepő, olykor szimbolikus rétegekbe, „magasságokba és mélységekbe” emelik.
Négy évesen kaptam első kisfilmes fényképezőgépemet. Kilenc évesen láttam először a csodát, amikor megvilágítás után a fehér lapon valami folyadékban megjelent Édesanyám képe. Azóta imádom az előhívó és a rögzítő illatát és még ma is átélem nap mint nap a csodát, ahogyan a fém ezüst kiválik és képet alkot.- Csősz Géza
Én vagyok az aki akár nyaraláson, születésnapokon, az utcán sétálva, a baráti összejövetelek során(vagyis szinte állandóan) előkapom a gépemet és kattintgatok. A beállított képektől általában a hideg kiráz. No, de kérem szépen, a Lomo az új függőségem! Egyszerűsége ellenére, fantáziavilága és a benne rejlő végtelen lehetőségek tárháza teljesen lenyűgöz. Csak előkapom, és bárhogy, bármikor, bármit fényképezek, egyszerűen nem tudok rossz képet csinálni! És most végre Budapestnek is lesz egy saját Lomo boltja! A megnyitó stílszerűen lomó képek és gépek halmaiból áll majd, egyből ki is próbálhatjuk, melyik Lomo passzol hozzánk a legjobban – Diana, Holga, netán egy Pop, vagy egy spinner?!
Régi képeket nézni számomra maga a csoda és az időutazás. Sárgás, megfakult, vagy épp fekete-fehére fotók a múltból. Ugrálok gondolatban, időben és tájakon, emberek és népek között, beleélem magam egy pillanatra abba, hogy vajon milyen technikával készülhettek a képek és mit érezhettek a fotóalanyok vagy éppen a fotós a pillanatképek során. Mind egytől-egyig hazai, kortárs fotóművészek alkotásai, melyeket felajánlottak egy jó ügy érdekében. Azért hogy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumnak ne csak múltja és jelene legyen, hanem a jövővel is számolni tudjon, a jövőben is számíthassunk rá. Hogy ne csak mi, hanem a következő generáció is láthassa és átélhesse ezt az időutazást. Ma este te is tehetsz azért, hogy a múzeum jövője biztosabb legyen és akár személyesen is tied lehet a legjobb fotók egyike. Indulhat a licitálás!
Rodolf Hervé fotográfus alkotásaiból egy válogatást mutat be a Fotóhónap 2010 keretében az Országos Széchényi Könyvtár. Hervé első kiállítását 19 évesen rendezte. Normákat nem tűrő, lázadó természete iskolás korától kezdve kitaszította a hagyományos keretekből, de annál inkább otthonra lelt az invenció, a szabad alkotás terén, annak művelői között. 1989-ben fotósorozatot készített a 200 éves Eiffel-toronyról, melynek felvételei önálló kiadásban jelentek meg.
Ez a mindenre elszánt, mindent végigélő művész úgy bánt a művészi alkotással, mint az élettel, mint ahogy a saját életét is élte. Hogy ma nincs már köztünk, felfokozott intenzitású alkotásai szinte megmagyarázzák.
Immáron 17. alkalommal rendezik meg a Műgyűjtők éjszakáját, menjünk el és gyönyörködjünk a tárgyakban, vagy akár vigyünk haza valami nagymama-kori ritkaságot. A 2006 augusztusában életre hívott, és azóta negyed évenként sorra kerülő Műgyűjtők éjszakája névre keresztelt képzőművészeti fesztivál ugyan változatlan helyen és résztvevőkkel, ám minden alkalommal újdonságokkal várja a nagyközönséget.
Mozdulat-kiállítás, térélményt adó sziluettek. Bujnovszky Tamás korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott fotográfusa. Érzékeny képei új kategóriát alkotnak, megteremtik a fényköltészet műfaját. Ritka témái közé tartozik színházi produkciók megragadása.
Eszetekbe jutott már amikor a Dunát néztétek, hogy egy nap, mennyi minden történik a folyó körül és, hogy mennyiféle ember járhat kelhet, mellette és fölötte a hidakon? Nos a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének fotográfiai tagozata is így gondolkodhatott és elhatározta, hogy egy nyári napon, június 20-án megörökíti Budapestnél a Dunát.
Ha augusztus, akkor tangó. Tangózni egész évben lehet, és érdemes is, a tangó igazi szerelmeseinek, pedig mindegy, hogy milyen évszak van, a tangó mindenütt ott van. Augusztus vége azonban már évek óta különleges időszak a legnagyobb fanatikusoknak is. Budapest kilencedik alkalommal ad otthont az év legnagyobb tangó eseményének, mely idén már másodjára Danubiando Budapesti Tangó Fesztivál néven jelentkezik.
